A fene NAGY nyugalom…

Ma reggel hihetetlen nagy nyugalomra ébredtem. Elsőnek az ötlött be, hogy bárcsak meg tudnám őrizni és mindig ebben az állapotban tudnék lenni.

Aztán rájöttem miért van ez a fene nagy nyugalom. Előző nap Tari Annamáriát hallgattam, a kapcsolatokról beszélt, hogy ki hogyan éli meg az első napokat, heteket. Fejtegette, hogy a nők - főként, ha bejön nekik a pasi - már előre lepörgetik az elkövetkező 5-10 évet: összeköltözés, esküvő, gyerekek, stb. Míg a férfiak miután kibeszélték a haverokkal, max a következő randiig jutnak el fejben, hogy jó lenne talizni újra a csajjal. A nők sokszor abba a hibába esnek, hogy sürgetik a dolgokat, és ezért a pasik hanyatt homlok menekülnek, mert megijednek, vagy, csak mert egyszerűen féltik a szabadságukat.

Nos, mikor már hallgattam is megragadta a figyelmemet. Általában munka közben mindig valami előadást hallgatok, hogy okosodjak'. Hátha meglelem a megoldást a saját problémámra. Igaz akad, hogy konkrétan nem figyelek rá, csak szóljon valami. De ez telitalálat volt. Még akkor nem is tudatosodott bennem, hogy ez rám is vonatkozhatna. Aztán ma erre a nyugalomra ébredtem, és ennek a nagy nyugalomnak az az oka, hogy rájöttem én is sürgettem mindenkit. Sürgettem Shadowt, sürgettem Ravent, és sürgettem badoos barátomat'...ergo én miattam menekültek el, amiatt, mert türelmetlen voltam. Tudom, ezt már fejtegettem, az előző bejegyzésekben is, most mégis valami más érzés fogott el.

Szóval rájöttem és ELFOGADTAM! és ennek szól ez a nagy nyugalom.

Tudom, min kell változtatnom, hogy a következő bimbózó kapcsolatomnál végre ne kövessen el újfent ezt a hibát... Csak az a kérdés hogy egy rég belénk égett programot, hogy tudunk felülírni? Egyszerűen lehetséges ez egyáltalán? Tényleg meg tudjuk változtatni ezt a beidegződést? Vagy csak próbálkozgatunk és vagy sikerül, vagy nem? Itt tennék fel a nagy kérdést, mint a TITOKban, hogy: "Mennyire akarja változást?" NAGYon!!

Nem is értem ezek után, hogy hogyan voltam majd 20 évig házas. Miért működött (?) ennyi ideig? Visszagondolva őt is sürgettem a kapcsolatunk elején, de ő nem lépett le. És ennek csak az az oka szerintem, hogy más is sürgette a dolgot: és ez az anyukája volt...

Mindegyis, ez is csak a múlt már. Mint ahogy Shadow, Raven, sőt badoos barátom' is. Sajnos el kell fogadnom ezt a tényállást is, hogy badoos barátom' is csak a múlt része már, hiszen ezt mutatja a fennálló helyzet. Igyekszem kiverni a fejemből őt / őket, mert már nem bánthatom magam többet emiatt. Hiába tudnám / akarnám / szeretném teljes szívemből szeretni őt, neki ez nem kell, és senkire sem lehet ráerőszakolni olyan dolgot, amit nem akar. :(

Nem is tudom, mit kellene tennem most, azt hiszem, hagyom történni a dolgokat. Már nem akarok senkit se győzködni...már nem akarok senkit se...már nem akarok semmit se...csak ezt a reggeli nyugalmat, amire ébredtem...

Magnetic*

"Lelkünk úgy működik, mint az örvény. A szélén veszedelmesen kavarog, ott a sok szemét, és fölkavart, iszapos rossz gondolat, negatív érzés, szorongás és félelem - de a legközepén csend van és nyugalom. És biztonság. Itt lakik az igazi valód. És itt van az öröm forrása is." Müller Péter