A múlt elengedése - V./1

2016.- április/május - Mr. Raven

Az első találkozás egy meccsen volt, ahol a fiam is játszott. Az első benyomásom csupán annyi volt, hogy jóképű, határozott, komoly. Be is dőltem neki... főként miután csekkoltam a fb-on és nem volt kapcsolatban senkivel sem, sőt a lakhely és Szfv volt, ami hozzám közel van. - Jippijééé! - gondoltam akkor - Végre egy normális pasi jelölt! Aztán sorra jöttek a pofonok ITT is...

Gondoltam egy nagyot és megkérdeztem tőle, hogy kérdezhetek e valami merész személyest, persze igennel felelt. Valami olyat kérdeztem, hogy nincs-e esetleg egy iker tesója, vagy valami ilyesmi. Tudom, hülye duma, de akkor jónak tűnt és be is jött neki... Egyre sűrűsödtek az üzenetváltások, elsőnek a tapogatózó kérdezősködések, már nem tudom mikor, de végül benyögte, hogy van partnere, és hogy ő Bp-en lakik nála. Uhh, ez elég kellemetlen volt és jó nagy pofára esésnek éltem meg, DE már késő volt...a bűvkörébe elkerültem. Teljesen megbabonázott, ahogy írt-beszélt hozzám, nem váratott, egyből válaszolt, reagált. Őszinte voltam hozzá, leírtam, hogy mi és hogyan történt eddig az életemben. Ő biztosított arról, hogy ez egy nagy megtiszteltetés neki, hogy leírtam és le a kalappal előttem, hogy meg mertem hozni azt a döntést, lépést és elváltam annyi év után. Aztán hívott egy nap többször is mikor tehette, egy kikötése volt, hogy hétvégén nincs semmise... Persze meg kell, jegyezzem, hogy ő azért néha rám írt, de enyémre már ritkán válaszolt...

Az elején még magyarázkodott, hogy saját magát se érti, hogy mi van vele, ugyanis váltig állította, hogy rendben van a kapcsolata otthon.

Ugye így visszagondolva, csak saját magát nyugtatgatta ezzel, semmi sem volt rendben... Sokat dolgozott, a meló mellett játszott, edzősködött, sok idejét elvette, volt, hogy hétvégén is. A nő az őrületbe kergette emiatt, mentek a hisztik, a zsaroló hallgatások, egyebek (az ő elmondása alapján...)

Folyamatosan beszélt az otthoni dolgokról, új volt számomra ez a "szerepkör", nem tudtam, hogy kezelni ezt az infótömeget. Többször jeleztem felé, de csak mondta és mondta...

Végül közöltem, hogy egyrészt valahol örülök, hogy elmondja nekem ezeket, de egyúttal féltékennyé is tesz, hiszen azt meséli, hogy hogyan tölti vele az idejét, amit ugye velem is tölthetett volna... Sokszor emlegette, hogy milyen "pozitúrák" voltak porondon... Gondolom még a kezdetek kezdetén, azóta a nő is meghízott, pedig csak három éve voltak együtt...ez is zavarta szerintem, és ezért se mutogatta, vitte magával, sohasem az utóbbi időben...

Jött hozzám, amikor tudott, kéthetente találkoztunk egy - egy órára. Gondolom, mondanom se kell, hogy jött az az érzés, hogy ez nekem KEVÉS...

Egy pénteki napon végül ki is mondtam mikor telefonon beszéltünk, éppen hazafelé tartott... Ő egyből azt reagálta le rá, hogy nekem olyanra van szükségem, aki lenyírja nekem a füvet...és úgy döntött, hogy marad ott ahol...

Aztán egy hét, két hét keresni kezdett, rám írt. Találkoztunk, hogy megbeszéljük, felvázolta a nagy tervet, aminek az volt a lényege, hogy engem akar, DE ez egy nagyon lassú és hosszú folyamat lesz...amire akkor és ott rábólintottam, elfogadtam, mert reménykedtem, hittem neki... De a kezdeti e-mailek, fb- viber üzenetek megfogyatkoztak, a hívások visszaestek rendesen. Nem értettem mi van. Majd arra jutottam, hogy csak duma volt, és semmi sem fog megváltozni. Úgyhogy jobbnak láttam (?) ha ezt befejezzük, és nem hagyom tovább ámítani magam. Teltek-múltak a napok, amikor újra rám írt... Számmisztikával kapcsolatos dologgal, hogy az jött ki neki, hogy az életében megjelenik egy harmadik, és komolyan kell venni!...most már tudja.

Erre már csak azt kérdeztem, hogy a partnered is tudja?

És igennel válaszolt... tehát elmondta neki, hogy én vagyok. Közölte, hogy hamarosan költözik. Kérdeztem, hogy mikor? Mert már valahol nem bíztam (?) benne... Heteken belül' volt a válasz.

Végül december 10-én, szombaton elköltözött, el cuccolt haza fv-ra, este pedig már itt volt nálam...

Folyt.köv.

Magnetic*

"Ma már megint
egyre gondolnak ajkaink,
messziről érzem közelét,
véremben hordom gyönyörét,
a percet, melyben megszakad
s egyetlen álló pillanat
lesz a jövő..."

Szabó Lőrinc