a NAGY döntés...

Mr. Raven előkerült - folytatás...

Viaskodtak bennem a gondolatok, játszmázott az eszem és a szívem rendesen. Mindegyik mellé remek érveket és ellenérveket sorakoztattam fel.

Az eszem Mr. Ravent akarta teljes erővel az alábbiakat felsorakoztatva mellé: komoly, határozott, dolgozik, szereti a munkáját, sportol, közös hobbik, Rozi'...

Ellenérvek: túlhajszolt, kevés idő, elfoglalt, stressz, kirakat, megfelelés, gyomorgörcs.

Az érzelmeim, a szívem 'badoos' barátomat kurjongatta. Sok közös egyezés: állatbuzi', természetjáró, kirándulás, virzslik (három is), macskák, nyugalom, béke, boldogság (?).

Ellenérv az agy részéről: bizonytalan, önbizalomhiány, maga se tudja, mit akar, határozatlan, nem nyílt meg... hallgat, nem ír, nem keres, nem beszél, nem akar találkozni, hárít, csak a csönd...

Mr. Raven - Én

pörgés - nyugalom

emberek - kutyák

elől - hátul

csinálni - támogatni

sok barát - egy se

középpont - háttér

'badoos' barátom - Én

természet - természet

kutyák, macskák - kutyák, macskák

kirándulás - kirándulás

nyugalom - nyugalom

barátok - egyse.

Péntek délután itt volt nálam Mr. Raven. Végül este meghoztam a döntést, és boldogan, határozottan feküdtem le, tele reménnyel, boldogsággal a szívemben... A szombati napom is ennek jegyében telt, délután rám írt, hogy akkor találkozunk-e, írtam, hogy beszélünk kell, de ha fáradt le is írhatom (rugby torna volt aznap...). Felajánlotta a telefont is, de azt nem akartam... Így bejött.

A torkomban dobogott a szívem, nagy megmérettetésre készültem, nagy nehezen elkezdtem:

- egyrészt úgy gondolom, hogy az alig egy hónapja véget ért kapcsolatát még nem dolgozta, zárta le. Hiába mondja, hogy ő nem volt szerelmes. A legutóbbi lezáratlan kapcsolata miatt alig egy hónap alatt kicsináltuk egymást...

- másrészt megismertem valakit, igaz még nem beszéltünk, és nem is találkoztunk, a közös szimpátia alakult csak ki. Még az is meglehet, hogy nem lesz belőle semmi se. De nem tudok kétfelé összpontosítani, és nem lenne korrekt se vele, se veled, se velem...

Úgy láttam 'túl jól' fogadta, lehet meg is könnyebbült. Még beszélgettünk, megmasszíroztam sajgó nyakát (amin bealudt :D ); jó érzéssel töltött el.

Miután elment írtam badoosomnak' csak röviden, tömören:

"szia, ha bármit is számít még... tényleg komolyan gondoltam veled...nem hülyítelek...lezártam."

Majd egy óra múlva jött egy rövidke válasz:

"szia, jól van értem, nem is gondoltam hogy hülyítve vagyok." Aztán elköszönt, hogy most alszik egy nagyot... Ennek már több mint két napja, azóta semmi...

Úgy látszik nem tanultam az intő jelekből, mintha egyszer már ilyet írtam volna vele kapcsolatban: "pedig jók a megérzéseim, most mégis 'megcsalál' úgy hiszem."

És nem értem, nem fogom, hogy mit miért csinál... Megnyílik, aztán bezárkózik és falakat épít maga köré - kicsit olyan, mint én :(

Tegnap beszélgettem egy kedves ismerősömmel, én már csak AAMesternek' hívom, vele tudom megbeszélni ezeket a dolgokat. Ő javasolta, hogy írjak rá, egy próbát még megér. Végül megtettem:

"Szia,

Hát tudod tényleg nem értelek :(

Írtad, hogy te egy gyerek' vagy, hiába az a 37 év - OK

én úgy gondolom, hogy egy gyerek tudja hogy mit akar, kit akar és azt közli is az emberrel, igaz néha durcáskodni is tud, de hamar felejti a sérelmeket.

Én már ennél többet úgy érzem nem tehetek, leírtam abban a három sorban, hogy komolyan gondolom, nem hülyítelek és lezártam a függőben lévő kapcsolatom az illetővel, és maradtunk a barátság talaján.

Ha egyszer valaha is találkozunk az biztos, hogy a térdemre fektetlek és elfenekellek...

Szóval én viszont nem fogom, hogy mi van, és nem szeretem a nyitott kérdéseket, meg a játszmázásokat. Nem várok nagy szavakat ettől sem, csak mondj végre egy választ, IGEN akarsz tőlem bármitis vagy NEM. Köszönöm :)"

Mentegetőzött, hogy erre a dologra most nincs kapacitása, meg hogy nem való mellé senki se, meg hogy antiszociális és egyebek. Meg nem akart megbántani és bocsánatot kér. Majd még később írt, hogy annyi hülye van a világban miért olyan hihetetlen, hogy ő az egyik.

Én csak ezt írtam: "a hasonló a hasonlót vonzza, ezek szerint én is az lennék..."

Ma sem tudtam megállni, hogy ne írjak neki, mert kavarognak bennem a gondolatok.

"Mitől félsz? Miért nem engedsz közel magadhoz? amikor a fotókat küldted akkor olyan közvetlen voltál, nyitottál felém - most meg falakat építesz folyamatosan. Mi változott?"

Megnézte ugyan, de nem válaszolt.

Később:

"Ez még kikívánkozik belőlem, így leírom, és békén hagylak..

Egy okos ember szerint a különbség a bátrak és a gyávák közt az, hogy a bátor szembeszáll a félelmével, míg a gyáva hagyja, hogy a félelem tartsa a markába.

Nem hiszem, hogy te gyáva lennél.

Szerintem, aki rögbizett az soha nem lehet gyáva, az egy kemény sport, amennyi erő ott egymásnak feszül számomra maga a csoda.

És mint már annyiszor írtam, aki az állatokat így szereti az kizárt, hogy rossz ember legyen.

Úgyhogy szerintem te egy csodálatos ember vagy, jó lenne ha végre el is hinnéd!!

Plusz nálam nem lehetsz se antiszociálisabb, se hülyébb - látod, itt írogatok egy pasinak, aki nem akar tőlem az égvilágon semmit se.

Mindig mondta anyám: lányom ne fuss olyan szekér után, ami nem vesz fel" - én erre most ezt felelném: sportolok, gyors vagyok, felugrok, megcáfolom a régi berögzött dumát' - hehehe

Nem tudom mi ez az erő' ami húz hozzád, de beleborzongok minduntalan...és megőrjít, hogy nem tudom, hogy mi az...

Hmmm, asszem megvan a kihívásom a következő napokra/hetekre, kideríteni mi ez és megszüntetni...

Sajnálom, őszintén sajnálom :(

Nem tudom miken mentél keresztül eddig az életedben, és mi miatt döntesz, így ahogy, csak nem értem...DE - tiszteletben tartom. Tudom azt írtam szeretem a kihívásokat, de most asszem feladom...mert ez már kezd átmenni zaklatásba...és sohase szerettem az egyoldalú dolgokat, se barátságba, se kapcsolatba, se szexbe.

igyekszem többet nem zavarni, és nem irkálok többé (ez is nagy kihívás lesz úgy érzem, majd arra gondolok, hogy rám küldesz verőembereket' hátha ez hatásos lesz... bár nem félek az ördögtől se...)

Szia, minden jót kívánok, és sok cseresznyét' "

Magam sem tudom mi ez a vonzalom felé, de huh... Félelmetes. Elemezhetem magam újfent, hogy mi ez a szösszenet...

Hmmm, úgyhogy volt... NINCS, egyse...

Cest'la vie...

Magnetic*

folyt.köv....

"De amíg azt hiszed, hogy dobog valahol egy szív, mely érted dobog, bocsáss meg az embereknek. Egy emberi szív, mely önzetlenül érez irányodban, elég, hogy megbocsáss mindazoknak, kiknek önző és komisz szívét megismerted; elég, hogy megbocsáss az emberek összességének. Nem kell sok ahhoz, hogy e reménytelenség közepette megengeszteljenek. Egy ember elég. S nem igaz az sem, hogy nem találkoztál ezzel az emberrel. Csak éppen ideges voltál, vagy türelmetlen és mohó, s odább mentél. Mert ember vagy, s mert ilyen az emberi szív."

Márai Sándor: Füves könyv / A szívről