a NAGY kaland/om ala AGI

Újabb fejezethez érkezett a könyv projektem állapota. Múlt héten megkaptam a könyvem javított, lektorált szövegét. Valamint a javasolt reklámszövegeket (rövid -, hosszú változatát) és az életrajzi szöveget. Rövid változata a könyvkiadó honlapján -, a hosszú a könyvborító hátoldalán fog megjelenni. Az életrajz szintén a honlapjukon és a könyvemen belül az utolsó oldalak egyikén lesz látható.

Be kell, valljam már éppen hiányoltam, hogy nem történik semmi sem... /jaja...már megint felbukkant a türelmetlenségem "fehérbikája"... :D /

Mikor megkaptam tapsikoltam, mint egy kisgyerek, aki megkapta a hőn áhított játékát. Aztán le is vert a víz egyből, ugyanis két hetet adtak arra, hogy figyelmesen végig olvassam, az esetleges javításaimat-, kiegészítéseimet belerakjam és visszaküldjem.

Neki álltam, kíváncsian vártam milyen hibákat véltek / vélnek felfedezni az írásomban. Két helyen volt megjegyzés írva, az egyik tényleg kérdéses volt, így átfogalmaztam. A másikkal nem értettem egyet, oda is jegyzeteltem a saját meglátásomat.

Szóval, inkább "szórendet" javítottak, tehát amit én a végére írtam a mondatban, ott átírták az elejére többnyire. Érdembeli változtatás nem történt, helyesírási hiba maximum onnan volt, hogy a kéziratot úgy diktáltam fel a telómra. A beillesztésnél - hiába a többszöri átolvasás - nem vettem észre... Leginkább pont és vessző volt még, amit gondolom a hangsúly miatt változtattak meg.

Ma eljutottam oda, hogy kétszer átolvastam. Először, úgy ahogy a lektorálás után lett, megvizsgálva a javításokat. Ez kicsit hosszabb folyamat volt, mivel szokatlan volt így belejavítva megtalálni a javasolt szöveget.

Majd másodszor úgy, hogy már egyből olvastam a javítással, mintha kész szöveg lenne (végülis az...). De még így is találtam elírást, felesleges betűt /amit valszeg a diktálás miatt félre hallott a telóm :D /, meg hiányzó "a" betűket. Ezeket pótoltam.

Aztán így a másodszori elolvasás után, jöttek szépen a kételyek, hogy elég jó ez így? Tényleg ezt akarom? És így?

Főként, amikor odaértem olyan csöpögős részekhez, hogy már én mondtam, hogy úristen "hányni tudnék", annyira nyálas... :D :D

Jó kis lelki zűrben lehettem mikor írtam és megfogalmazódtak elme jelenetek. Vagy inkább ezekre vágyhattam, de nagyon...biztos padlón voltam / mondjuk jaja, Mr. Raven... ;-) /

Végül úgy döntöttem már harmadszor nem olvasom el. Mert mindig felötlött bennem, hogy ebből mintha valami hiányozna, vagy, hogy másként írnám már most, DE erre nincs időm...

Azt hittem majd kapom a kritikát a javító emberkétől, hogy ez és ez nem jó, összefüggéstelen vagy egy rakatnyi hiányosságot fogalmaz meg. De, nem...lehet nem is ez a dolga mondjuk :D :D

Azért az tiszta sor, hogy nem vagyok egy "Stephen King" olyan messze vagyok tőle, mint Makó Jeruzsálemtől. Arra törekedtem, hogy egyszerű legyen, mint a "faék". Nincs telenyomva táj - és ember leírással, lehet ezért nem is sorolnák be a nagy "művészi" regényírásba. Sőt... DE! Sokszor azon kapom magam mikor olvasok, hogy bealszok a nagy leírásoktól, egyszerűen untat és inkább leteszem...vagy tényleg bealszok :D :D :D és szerintem nem csak én vagyok ezzel így...

Felvettem a mai kor ritmusát, nem kell a sok leírás, a könyvet kitöltő maszlag. Lényegre törő, fordulatos, izgalmas, erőszakos és nem maradhat ki belőle a szex minden mennyiségben... A mai kor embere erre vágyik többnyire, ez hozza izgalomba, hiába is tagadja...lehet itt álszenteskedni, de akkor is ez az igazság!

Emlékszem anno mikor egy úszónő megírta az életrajzi szösszenetét, meg egy - két gondolatát, hogy mire vágyik egy nő, hogy meghurcolták érte...pedig...khmmm...

Szóval az embereknek ez kell (ha bevallják, hanem): a lényegről szóljon, nem kell körül írogatni nagyzoló szavakkal, húzni az időt feleslegesen, legyen benne erőszakos jelenet dögivel, legyen szerelmes beteljesülés, megcsalás, egyszóval ármány és szerelem, és sok-sok-sok szex...egy kis kikötözés, fojtogatás, bilincs, ostor, pálca, több partner, uhhh soroljam még?

és nem is gyilkoltam meg senkit a könyvben...még :D :D

Lassan a végére érek a második könyv írásával, ami ennek a folytatása. Valamiért azt érzem, hogy ez máris jobb, mint az első. De ez még a jövő zenéje, sőt már tudom, hogy mi lesz a harmadikban, nagyvonalakban legalábbis, hogy mire épül majd fel... :-)

Visszatérve az eredeti gondolatmenetemre. Átolvastam, javítottam a lektorált kéziratot. A reklám - és életrajzi szövegeket is javítanom kellett, mert voltak benne pontatlanságok. Nem szeretnék / szerettem volna senkit sem megtéveszteni azzal, hogy más van esetlegesen a könyvben, mint a borítón írják... Nem tartanám helyesnek, így azokat átírtam. Nagyjából maradt, amit eredetileg írtak, csak helyesbítenem kellett.

Így belegondolva nem tudom mi alapján írták mindezt, hiszen volt olyan, ami nem is úgy van a könyvemben, vagy csak éppen egy gondolat volt, de valójában nem is történt meg...viszont úgy volt értelmezhető, hogy megcsinálta a főhősöm...

Még egy valamit beletettem, írtam egy "ELŐSZÓ"-t, amiben egy idézet és pár sor van, ami az olvasókhoz szól.

No, így állok most! Egyszóval haladok! Ezután a tördelési folyamat következik...

Magnetic*®

"A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik."

Muhammad Ali