2018.10.24. a NAGY nap ala Magnetic*®

Hát, ez is elérkezett, megjelent a NAGY kaland - avagy kiút a pokolból - című könyvem. Kicsit megcsúsztam ezzel a blog bejegyzéssel is, igazából nem volt bennem semmi késztetés, hogy megírjam. 😳 Valahogy nem találtam, vagy találom (?) a szavakat. Csak olyan ürességet érzek most ezzel kapcsolatban. Mert ez is olyan emberi gyarlóság, hogy addig érdekes csak a dolog, amíg meg nem kapjuk az áhított valamit, amíg el nem készült jelen esetben a könyv. Amint megvan, már nem érez semmi izgalmat az ember, csak egyfajta üresség marad. 😳 No, most nem arra gondolok, hogy nem örülök, hogy a boldogság ilyen hamar elillant, csak volt egy feladat, amit elvégeztem és igazából nincs már mit tennem ezzel kapcsolatban /jaa, de van! Fizetni még 10 részletet 😂😂/. Persze, itt nekiállhatnék sztárolni magamat, meg folyamat nyomatni megosztássokkal, meg mindenféle játék felhívással élhetnék. Pl. hogyha megosztod-, ha belájkolod-, ha követed a Magnetic facebook- insta oldalamat, akkor nyerhetsz egy könyvet... 😎 Mert ezt is megtehetném, hiszen van a birtokomban négy oridzsi' becsomagolt könyv, de egyszerűen ez nem az én asztalom. Vagy még nem értem meg rá, ez is egy lehetőség és majd idővel ide is eljutok...talán...once... 😌 Vagy csak magamból indulok ki, mert én nem szeretem ha folyamat nyomul valaki, és el akar nekem adni valamit mindenáron... 😉😂😂
Arról írtam anno, hogy én nem tudom magamat eladni, ezért is választottam ezt a fizetéses kiadási formát. Mint ismeretes felajánlották, hogy kiadnák ingyen is a könyvet, csak akkor nem járt volna hozzá semmilyen szolgáltatás. Úgy abban a formában, ahogy leírtam és leadtam nekik, nyomdába küldték volna és ennyi. Rám hárult volna minden további feladat ezzel kapcsolatban. És a mÁgnes nem ilyen, én nem vagyok egy rátukmálós ember, nem is értem, hogy mehettem kereskedelmi suliba... 😂 Hiszen mi a lényege a kereskedelemnek? Az, hogy minden szart eladjál az embereknek, tök mindegy, hogy mi az, és hogy szüksége van-e rá egyáltalán, vegye meg, rá kell beszélni - na, ez nem én vagyok! Úgyhogy most már kijelenthetem: pályát tévesztettem... 😂

És talán már az emberi kapcsolataimban is eljutottam oda - mondom talán (!) 😂 -, hogy nem akarom mindenáron rátukmálni magamat másokra. Legyen az egy barátnő, egy barát, vagy egy társ személye. Az a helyzet, hogy én ilyen vagyok, aki így el tud fogadni, aki így tud szeretni, ahogy vagyok, az JÓ. Nem akarok már mindenáron megfelelni és megváltozni csak azért, hogy tessek' valakinek. Az ember egy idő után belefárad már ebbe szerintem és a másik, hogy senkit sem akarok megváltoztatni, mert az nem az én reszortom. 😉 Mindenki saját magát változtassa meg annak érdekében, hogyha a kapcsolatát jobbá akarja tenni általa. Az már csak az egyénen múlik, hogyha észreveszi egy adott hibáját idézőjelben és próbál rajta változtatni. De ezt mindig elsősorban saját magáért tegye az ember, ne azért, hogy a másik embernek megfeleljen. Azért milyen furcsa ez így, hiszen valahol mégis csak azért csináljuk, változtatunk magunkon, hogy a másiknak megfeleljünk, nem? 😵 Vagy azért változtatok, jobban mondva azért is, hogy nekem jobb legyen.  Hiszen azzal, hogy pl. kedves vagyok a másikkal mondjuk, ezáltal az ő napját is jobbá, szebbé teszem és valószínűleg ő is kedves lesz velem, és emiatt ő is jobbá teszi az én napomat. De akkor már egy önző dög vagyok, nem? 😂 De mint ahogy mondja a sok okos könyv: elsőnek szeretetet kell adnom, ahhoz hogy szeretetet kaphassak. Upssz, alighanem ebbe most egy kicsit belebonyolódtam, ördögi kör ez... 😈 Ember legyen a talpán, aki ezt érti, de minimum egy pszichológus, vagy pszichiáter (?!) 😂😂

Szóval, 100 szónak is egy a vége, megjelent a könyvem, ajánlom magamat, olvassatok, mert olvasni jó! Viszont ne feledjétek:

"Az írott szavak bármilyen értékesek, sohasem pótolhatják az életet." Müller Péter

Magnetic*®

https://www.novumpublishing.hu/koenyvek/szepirodalom/erotikus-erzeki.html