Könyvmizéria avagy, már NAGYon a FIniSH-ben

📓 Több mint két hete megkaptam a könyv korrektúra levonatát, amiben az előzőleg jelzett hibákat kijavították. Átnéztem, és visszaigazoltam, hogy rendben van. Írták, hogy a következő fázis az lesz, hogy nyomtatnak egy példányt és postai úton megküldik, amit meg is kaptam 11-én.

Elsőre fogalmam sem volt róla, hogy mi érkezett, aztán amikor megláttam a kiadónak a nevét egyből leesett, hogy a könyv az! Valahogy későbbre vártam. Volt nagy örömködés és boldogság, hogy végre a kezemben foghatom azt, amiért annyit dolgoztam, és ami miatt annyi mindenről lemondtam. Tényleg olyan voltam, mint egy kisgyerek, aki megkapja a hőn áhított játékát, a mellkasomhoz szorítottam és úgy ugráltam... 😂😂 Jól van naa, tudom, de akkor is... 😉

Aztán ekkor tudatosult bennem, hogy még mindig át kell néznem, hogy minden rendben van-e és vissza is kell igazolnom. És csak ezután indulhat a sorozatgyártás. Úgyhogy nem volt mese, újból el kellett olvasnom, kitudja már hányadszor. 😰 Nem tudom, hogy más hogyan van ezzel, de én már ott tartottam, hogy minél többször olvastam el, annál inkább nem tetszett. 😨😔 Vagyis inkább szerettem volna átírni jó pár részt. De erre ugye már nincs lehetőségem...

Aztán mikor még mindig találsz benne négy vagy öt hibát, ami többnyire elválasztási hiba, vagy egybe van írva egy szó, ami külön van, a hajamat tudnám tépni, ahhhh... 😵 Nos, tegnap értem a végére és ezennel áldásom adom rá. Nem változtatok meg semmit sem, majd a második könyvnél sokkal okosabban csinálom, legalábbis tapasztaltabban. 😎 Lassan annak is neki kéne állnom, hogy feldiktáljam, mert csak egy füzetben lapul még. Már most azt is tudom, hogy több helyen át fogom írni... 😂😂

Kérdezték tőlem, hogy mi lesz, ha sikeres lesz a könyv. Igazából sokat nem töprengtem a válaszon, azt mondtam, hogy ráérek majd akkor ezen gondolkodni. 😎 Őszinte leszek, nem görcsölök ezen, sőt igazából azon sem, hogyha esetleg kudarc lesz az egész. Valahogy most ez nem igazán foglalkoztat, szerintem ez pont egy olyan dolog, ami miatt nem érzem, hogy bármi aggodalmamnak kellene, hogy legyen (itt megjegyezném, hogy bár mindenben ilyen tudnék lenni...). Különben meg azt jobban bánnám, hogyha meg se próbáltam volna. 😏 Úgyhogy nincsen semmilyen elvárásom ezzel kapcsolatban, csak bízom a legjobbakban. Mondjuk erre ad következtetést az is, hogy már a második könyvről beszélek, vagy mi?! Tehát bízok benne, hogy fasza lesz. 😎

Szóval, sem a siker, sem a kudarc nem bénít meg most engem, viszont az eszembe ötlött egy kérdés:

'Fel vagyok én készülve a bántásra? A negatív dolgokra? Ami esetleg ellenem fog irányulni majd?'

👽 Mert lesz jó pár olyan ember, akinek célpontja leszek, ismerve, ismeretlenül. Majd megjelennek a kamu profilos beszólásos emberek, aki nem meri majd vállalni magát... 👽 ...de állok elébe. Hmm, kár ezen is agyalogni, amikor ott tartok majd, akkor ráérek erre is... 😏

🎈 ...és végezetül úgy gondolom, ez az a pillanat, amikor ezeket el kell engednem... 🎈

És amúgy meg: 'The force is with me, and I am one with the force' HA-HA-HA 😂😂😂

Magnetic*®

"A sikernek is megvannak a hátrányai." Agatha Christie